Sziasztok.:) Mostantól én is segíteni fogok Enikőnek írni a blogot mert nem sok ideje van rá de ő is ír majd.:) Remélem tetszeni fognak az én részeim is.:)
Reggel kellemesen ébredtem. Teljesen kipihent voltam. Csak Justin nem volt melletem. Egyedül feküdtem az ágyba. És már 9 óra. Kicsit korán van még nekem. De felkeltem és egy szál bugyiba és topba lementem a földszintre azzal a reménnyel hogy Justin lent lesz.
És lent volt a konyhában. Épp reggelit készítet. Sohasem gondoltam volna hogy Justin Bieber egy reggel épp az én konyhámban készít majd nekem reggelit. És azt sem hogy ő lesz életem szerelme. Nagyon szeretem. De a tegnap meglepett. Én Mrs.Bieber? Nem is olyan rossz gondolat.. De talán majd 1 éve múlva.
Mögé lopóztam és hátulról átöleltem.
-Jóreggelt.-csókoltuk meg egymást.
-Hmm. Mi ez a jó illat?-kérdeztem a szerelememtől.
-Titok.-mondta.
-Naaa. Ennél több titok nem érhet! Azt se tudtam h tudsz főzni!-durcáztam be.
-Rántotátt csinálok.-csókolt meg.
-Hmm az finom lesz.-mondtam neki.
-De öltözz fel, mert így elveszed az eszem és elszúrom az ételt.-mondta.
Direkt elkezdtem ott körülötte járkálgatni.
Felkapott és a konyhapultra tett. Erősen, de szenvedélyesen megcsókolt. Ennél szenvedélyesebb már nem lehetett volna.
-A kajára kéne koncentrálnod.-kacagtam a csókunkba.
-De te elveszed az eszem.-mosolygot.
-És én mit mondjak? A világ legdögösebb pasija itt van velem egy száll nadrágba.-mosolyogtam rá. Erre ő is elmosolyodott.
-hhmm. Ez igaz!-vigyorgott.
-Egoista!:D-csókoltam meg.-Felmegyek felöltözöm. Hideg van!-mondtam és már szaladtam is fel a szobámba. Felvettem egy szürke mackó alsót és egy fehér " I <3 New York"-os rövid ujjut. Megfésülködtem feltettem egy kis alap sminket és már kész is voltam. De észrevettem hogy jött egy sms-em. John-tól jött. John a nagyobbik bátyám. 24 éves. Balázs és közte 4 év van. Éppen kint van kanadába zenél. Vagyis mikor kiment aztmondta.. Már vagy 2 éve nem hallotam róla semmit. Ezt írta: " Szia hugi! Miújság otthon? Minden oké? Itt Kanadába minden pöpec! Hívj fel ha van egy kis időd."
Miért ne?! Miközbe mentem le a lépcsőn felhívtam.
Kicsöng.. Kicsöng.. Kicsöng és felveszi. Mikor felvette én addigra már lent voltam kaja az asztalon volt Justin meg a kanapén ült. És próbálta jelezni h kivel beszélek.
-Háló?-szolt bele a nagyobbik bátyám.
-Sziaa, Tündérhercegnő vagyok.-mondtam.(Ezt a becenevet aggata rám.)
-Helló. Miújság otthon?-kérdezte.
-Foggalmam nincs őszintén. Én és Balázs kiköltöztünk New York-ba. Balázs nemrég jött én meg 1 éve költöztem ki.-mondtam neki. Majd beleültem Justin ölébe.
-Az zsír. Sőt szuper! És mi van veled? Megházasodtál már?-kérdezte.
Justin épp egy falatot adott a számba de mikor John (magyarul : János)
kimondta kiköptem. Justin csak nézet. De persze ő nem hallota a beszélgetést.
-Nem még nem. 18 éves vagyok!!-mondtam.-És te? Te már 24 éves vagy.-mondtam.
-Ja.mondta lefagytam.
-Mi?! Házas vagy, és az esküvődre se hívtál meg? -kérdeztem.Fel vagyok háborodva..
-Eszti ne kapd fel a vizet.-mondta.-El is feledkeztem rólatok.-mondta.
-El is feledkeztél? HÁT SZÉP! Tudod mit? Soha nem akarlak látni! jobb lenne ha nem is hívnál se engem, se Balázst se pedig anyáékat.! És süllyedj el ! Nyeljen el a föld te.. Mind1. ne is keress a családból senkit.-mondtam
-Nem úgy értettem. Csak már külön életem van.-mondta .
De én a földhöz vágtam a telefont. Ideges voltam. Justin persze aztse tudta mivan.
-Valami baj van?-kérdezte.
-Nem..-mondtam.
-Biztos?-kérdezte.
-NEM NINCS SEMMI BAJOM!-emeltem a hangerőm. Kiszáltam az öléből. Gyors felkaptam a cipőm és a dzsekim és elmentem. Beültem a kocsiba és elmentem. Ki kellet szelőztetnem a fejem. Csak mentem a városba össze vissza. Míg egy boltál ki nem fogyot a benzin a kocsiból. Gyors bementem a boltba és megkérdeztem h használhatom e az ottani vezetékest egy percere. Hívtam Scoo bácsit és azonnal felvette.
-Szia Scoo bácsi.-mondtam
-Szi eszti.-mondta
-Tudnál hívni egy vontatot nekem a Cookie büfé elé hogy vontassák a kocsim a benzinkúthoz.-kértem.
-Csak nem nincs benzined? És miért vagy te ott?-kérdezte.
-Hosszú.. De Justinnak ne szólj semmit.-mondtam.
-Miért?-kérdezte.
-Mert összevesztem John-al és e-miatt ordítottam Justinnal is..de lécci siess köszi.-mondtam és leraktam. A hölgy kedves volt. Kimentem és 5 perc sem telt bele jött is a vontató helyett egy kamion. Feltették a kocsim. Épp mikor tették fel akkor ment el melletük Justin és megpillantot. Visszafordult de addigra én beültem a kocsimba és a kamion elindult. 10 perc alatt a benzinkútnál voltunk. Letette a kocsim, én meg tankoltam gyors bele, ki is fizettem. Elindultam. Ja és mondtam már nektek hogy egy fehér BMW-m van? A baleset után kaptam Scoo bácsitól..:D Ugye milyen klassz? De most nem volt az. Elindultam és mikor kikanyarodtam az utcából piros lámpa jött. És egy csomó újságíró a kocsiukból szólongattak h válaszoljak pár kérdésre. Na meg persze fényképeztek. Én felvettem a napszemüvegem és mikor a lámpa zöldre váltott beletapostam a gázba. De sajnos nagy gázzal. A BMW-mbe a sebesség nem 200-ig van hanem 250 ig.. Én meg 160-al mentem. És persze pehk-emre a rendőrök el is kaptak. Leállítotak. Lehúzodtam az út szélére. Persze a szokásosat kérték. Mikor átnyújtottam az irataimat megszólalt az egyik:
-Áh! Justin Bieber barátnője. Nem csoda hogy ön is így száguldozik!:)-mondta.
Majd visszaadták az irataimat és figyelmeztettek hogy még egy ilyen és birság lesz a vége. Én megígértem hogy soha többet nem száguldozom és indultam haza. Nemtudom hogy nálam lesz-e még Justin. De ha nem, és szakítani fog megértem hisz én vagyok a hülye..Miért kell nekem ilyen bunkónak lenni a szeretteimmel? HMMM?
Soha nem volt ilyen hogy ordibáltam egy szerettemel sem.. Najó.. Balázzsal otthon állandóan ordítottunk egymással. Küldenék most Justinnak egy sms-t.. Ha jólenne a telefonom. De várjunk csak.! Lehet hogy jó. Gyors felkaptam és összeraktam. Betört a képernyő de gyors még küldtem egy sms-t Justinak.:"I love y. Sorry..<3 Eszti."
Válasz nem érkezet. Sőt még a telefon fél óra után szikrázni kezdet. Tönkre ment. Az 50 ezer forintos telefonomnak vége. The End. Sco bácsi nemfog örülni neki. De most ez a legkisebb bajom. Lerogytam a földre és sírtam. Sírtam. Sírtam mert tönkre ment a telóm. Sírtam mert hülye vagyok. Sírtam mert életem szerelme lehet már többé látni se akkar. Sírtam mert jól esett. Sírtam én mindenért. Sírtam mert jól esett. De ekkor csak egy dolog jutott eszembe. Sulis körzőm. Gyors lehoztam a szobámból és Belevéstem a kezembe Justin nevét. De annyira h vérzet. Csepeget a vér. Csengettek. Gyors szalvétálval körbetekertem és kinyitottam. Pattie volt.
-Szi eszti.-mondta.
-Szia, gyere beljebb.-mondtam.
Bejött.
-Jézusom! Mivan a kezeddel?-kérdezte.
-Semmi..-mondtam. De levette róla a papírt és látta h Justin neve áll ott.
-Menjünk a korházba.-mondta.
-Nem nemkell. Semmi bajom.-mondta. De van. FÁÁJ ÉS ÉGET!
-DE megyünk.!-mondta és a kocsijához kisért.
Beültünk a kocsiba. Pattie kérdezősködni kezdett.
-Justin hol van?Nemtudod?-kérdezte.
-Nem.-kezdtem el sírni.
-Mi a baj drágám?-kérdezte.
-Reggel...*meséltem el neki az egész napot.*
-Jaaj édesem. Justin biztos nem haragszik rád.-nyugtatott.-És a kezedel ne tedd ezt.-mondta.
-Rendben.-mondtam és már a korháznál is voltunk. Bementünk és egy orvos vett kezelésbe. Be vitt a rendelőbe. Kérdezte h mi volt meg ilyenek.. Lefertőtlenítette és bekötötte. És ennyi volt az egész. Mondta hogyha éget az nem baj. Az a gyógyulás jele mostmár. Kimentem és Justin állt ott. Pattie sehol. Justin egyből átölelt. Majd felemelte a fejem.
-Normális vagy?-kérdezte.
Nem válaszoltam csak elpityeredtem.
-Bocsánat. Reggel nem voltam magamnál. Ideges voltam.-mondtam sírva.
-Semmi baj.-csókolt meg.-Szeretlek.-mondta.
-Énis.-mondtam. És kézen fogva mentünk ki az épületből. Justinnal egyenesen hozzá mentünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése